A Pásztorlányka („A Szép Mesterségek kezdete”) alkotója, Ferenczy István (1792–1856), a reformkor legjelentősebb magyar szobrásza, 1832-től az MTA tagja volt. A konferencia előadói az utóbbi évek kutatásai alapján járják körbe Ferenczy István életművét, annak művészettörténeti és fotótörténeti aspektusaival. Ferenczy bécsi tanulmányai után hosszabb időt töltött Rómában, ahol a korszak vezető klasszicista mestereinek, Bertel Thorvarldsennek és Antonio Canovának a körében is megfordult. 1824-ben tért haza és céljául tűzte ki a magyar szobrászat létrehozását. Ferenczy életműve sok szálon kapcsolódik a Magyar Tudományos Akadémia, a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményeihez. A konferencián külön szekció foglalkozik a KEMKI Archívum és Dokumentációs Központban őrzött Ferenczy-levelezéssel és a kiemelkedő értékű dagerrotípia-sorozattal, amely Ferenczy István meg nem valósult Mátyás-emlékművének dokumentációja.