A Magyar Tudományos Akadémia alapításának 200. évfordulója alkalmából a Fizikai Tudományok Osztálya szervezésében 2025 szeptembere folyamán nemcsak tudományos és ismeretterjesztő előadások hangzanak el, hanem – ami az Akadémia székházában ritkaság – kísérleti bemutatókra is sor kerül, ezzel hozva közelebb a hallgatóságot a fizikához, illetve a fizikát a hallgatósághoz. A sokak számára a TV-ből és a Kutatók Éjszakája rendezvénysorozatból ismert Härtlein Károly, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fizikai Intézetének Príma Primissima díjas mesteroktatója, a fizikai ismeretterjesztés egyik kiemelkedő alakja két négyrészes sorozatban mutat be kísérleteket, megfelelő magyarázatokkal kísérve azokat. Az egyik sorozatot kora délután, fél 3 órai kezdéssel, a középiskolás korosztálynak szánjuk, a másikat ugyanaznap délután  fél 6 órai kezdéssel a fizika iránt érdeklődő idősebb korosztálynak.

A negyedik előadásban szeptember 30-án, kedden olyan kísérleteket mutatunk be, amelyeket a klasszikus fizika nem tudott értelmezni. A prizma által létrehozott „szivárvány” sötét vonalaira, a színkép vonalas szerkezetére csak a kvantumelmélet ad magyarázatot. Ennél is izgalmasabb, hogy bár már Isaac Newton és Christiaan Huygens egymásnak ellentmondó állításokat fogalmazott meg a fényről, annak hullám- vagy korpuszkuláris természetéről, az interferenciajelenségekben megnyilvánuló hullámtermészet és a fotoeffektusban megjelenő részecsketermészet kettősségét csak a kvantumelmélet tudta feloldani.