Minden szakma, tudományterület, művészeti ág, sport akkor tud népszerűvé válni, ha vannak olyan képviselői, akik inspirációt jelentenek a felnövő generációknak. Ezért fontos, hogy minden évben, a magyar feltalálók napján felhívjuk a figyelmet a legnagyobb magyar elmékre és megvalósult elképzeléseikre.

2025-öt és 2026-ot az Országgyűlés a Magyar Tudomány Évének nyilvánította, a Magyar Tudományos Akadémia és annak könyvtára 200 éves alapítása okán. Az ünnepi eseménysorozat célja a magyar tudomány, kutatás és innováció kiváló eredményeinek bemutatása, valamint a magyar tudományos közösség nemzetközi szerepének megerősítése. Ezért idén a magyar feltalálók napja különösen fontos a tudós társadalom számára. 
 
1941-ben Szent-Györgyi Albert ezen a napon jelentette be találmányát, a jól eltartható, nagy C-vitamin-tartalmú készítmények előállításának eljárását, amelyhez köthetően a Nobel-díjat is megkapta. A Magyar Feltalálók Egyesülete emiatt választotta június 13-át, hogy akkor ünnepeljük a magyar feltalálókat.

Szent-Györgyi Alberten kívül mások is sikeresen fejlesztettek ki olyan eljárásokat, amelyekért később megkapták a legrangosabb tudományos elismerést: például Gábor Dénes a holografikus módszer feltalálásáért, Wigner Jenő az atomenergia felhasználása kapcsán végzett kutatásaiért, Krausz Ferenc az elektronok és atomok vizsgálatát segítő, attoszekundumos fényimpulzusokkal történő kísérleti módszerekért, illetve Karikó Katalin az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztésében végzett munkájáért.

Számtalan magyar feltaláló van, akinek megvalósult elképzelése a mindennapi életünk szerves részévé vált (elég csak a golyóstoll miatt Bíró Lászlóra, a dinamó miatt Jedlik Ányosra, a Rubik-kockáról Rubik Ernőre, a szöveg- és táblázatszerkesztő szoftverek kapcsán Charles Simonyira gondolni) vagy fontos részét képezte olyan tudományágaknak, mint az űrkutatás (Pavlics Ferenc és a holdjáró jármű), az alternatív energiafelhasználás (Telkes Mária és a napenergiához, a hő- és hidegtároláshoz kapcsolódó szabadalmai), a gyógyszeripar (Lindmayer István nagynyomású, tű nélküli oltókészüléke) vagy a mérnöki tudományok (Jáky József munkássága révén vált kötelezővé építkezésekkor az előzetes talajmechanikai vizsgálatok elvégzése). Az ő szabadalmaik is máig megtalálhatóak a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának Frecskay János szakkönyvtárában.

„A Magyar Feltalálók Napja ma is fontos üzenetet hordoz: a világot alakító változások mögött gyakran egy-egy merész ötlet, egy végletekig kitartó tudós áll. Számunkra ez a nap nemcsak a múltról szól, hanem egyben ösztönzést jelent a jövő számára – különösen a fiataloknak, akikből a következő nagy tudósok és feltalálók válhatnak. Ezért is különösen fontos, hogy a héten az Országgyűlés megszavazta a doktori képzések megújításáról, valamint a Krausz Ferenc által javasolt Élvonal Program és Alapítvány elindításáról szóló törvényjavaslatokat, hiszen ezek segítenek abban, hogy a kutatói, tudományos életpálya még vonzóbbá váljon a fiatalok körében. A digitális világban, a mesterséges intelligencia, a fenntarthatóság, az orvostudomány, de akár most Kapu Tibor tervezett, Nemzetközi Űrállomáson végzett kísérletei is különösen fontosak, hogy legyen tér és támogatás az innovatív gondolatok számára” – hangsúlyozta Bódis László, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója.

A Magyar Tudomány Éve során a tervek szerint országszerte és a határokon túl több mint 1200 rendezvény valósul meg, több mint 400 szervezet (egyetemek, iskolák, múzeumok, kutatóintézetek, szakmai egyesületek stb.) bevonásával. A programsorozat népszerűsítésében pedig részt vesz a Nemzeti Innovációs Ügynökség által kiválasztott, 12 tudományos nagykövet, akik olyan területek szakértői, mint például az űrkutatás, a biofizika, az élelmiszeripar, a vegyészet, az orvostudományok vagy a matematika. 

A magyar tudomány éve egy különleges lehetőség arra, hogy reflektorfénybe állítsa, és kiemelje a hazai kutatási eredményeket, a tudomány társadalmi jelentőségét, valamint hogy közelebb vigye a tudományt a fiatalokhoz - hangsúlyozta Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter a magyar tudomány éve alkalmából mondott beszédében csütörtökön a budapesti Hősök terén.

A miniszter felidézte, hogy az Országgyűlés döntésével a 2025-ös és 2026-os évet a magyar tudomány évének nyilvánította a Magyar Tudományos Akadémia és annak könyvtára alapításának 200. évfordulójának alkalmából. Az ünnepi eseménysorozat célja a magyar tudomány, kutatás és innováció kiváló eredményeinek bemutatása, valamint a magyar tudományos közösség nemzetközi szerepének megerősítése.

A tudomány, az innováció múltunk dicsősége és jövőnk ereje - emelte ki a miniszter.

Hankó Balázs emlékeztetett arra, hogy a Neumann János program segítségével egymillió lakosra immár 6500 kutató-fejlesztő jut, valamint a kormányzat több mint 1000 milliárd forintot fordít évente a kutatás-fejlesztési innovációkra, de emelkedett a PhD-hallgatók és a magyar szabadalmak száma is.

A kormányzat célja, hogy Magyarország 2030-ra Európa 10 leginnovatívabb országa közé kerüljön, valamint szerepeljen magyar egyetem a világ és Európa száz legjobb felsőoktatási intézménye között egyaránt - hangsúlyozta.

Egy ország jövőjét döntően befolyásolja, hogy milyen víziója van a jövő tekintetében - emelte ki beszédében Hegyi Péter kutatóorvos, az MTA doktora. Felidézte, hogy 2012-ben a világon egyedülálló módon jött létre Magyarországon a Nemzeti Tudósképző Akadémia, amelynek fontos célkitűzése, hogy minél több magyar fiatallal ismertesse meg a tudományt. Az akadémia a megalapításakor az orvosbiológia területére fókuszált, azonban ma már Magyarország mintegy 650 gimnáziumából több mint háromszáz diáknak van lehetősége napi szinten megismerkedni a tudománnyal a szervezet segítségével.

Hegyi Péter szerint a fiatalok tudományos érzékenyítése, tudományos képzése döntően meghatározza Magyarország jövőjét, és ha sikerül megvalósítani a tervezett célkitűzéseket, 2030-ra évente több mint 5000 gimnazista kaphat lehetőséget arra, hogy kipróbálhassa magát valamely tudományos területen.

Újat kitalálni nem lehet anékül, hogy vissza ne nyúlnánk elődeinkhez. Az ő tudásukat elő kell hozni, aztán a fiatal generációk segítségével újra kell gondolni - hangsúlyozta Fekete Péter, a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ főigazgatója, az eseményen bemutatott cirkuszművészeti produkció előtt.

A hármas pendulum a középkor óta ismert fizikai találmány, az inga mechanizmusán alapuló speciális eszköz. A hat magyar fiatal, a mintegy kétszáz éves tradicionális magyar cirkuszdinasztia, az Ádám család nyolcadik generációjának csapata egy több mint hét méter magas hármas pendulumon mutatta be az artistaszámot.

A magyar tudomány éve programsorozatát a Kulturális és Innovációs Minisztérium irányításával szervezik, a Nemzeti Innovációs Ügynökség, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat, a felsőoktatási intézmények és az MTA közreműködésével, valamint a magyarországi és külhoni tudományos közösségek aktív részvételével. A két év során a magyar tudományos élet történeti és kortárs sikereit, valamint társadalmi és gazdasági jelentőségét hangsúlyozzák, külön figyelmet fordítva a tudomány szerepére a mindennapokban.

A tudománynépszerűsítő eseménysorozat célja, hogy bevonják a helyi közösségeket, lehetőséget adva a falvak és vidéki városok lakóinak, hogy közelebb kerülhessenek a tudomány világához. Az MTA egyedülálló művészeti és könyvtári gyűjteményének új perspektívából történő feldolgozása és bemutatása szintén része az ünnepi programnak - áll a Nemzeti Innovációs Ügynökség által kiadott háttéranyagban.

Forrás: MTI

Digitális iker alapú orvosi és laboratóriumi robotika projektet indított el az Óbudai Egyetem, a Stanford Egyetem és a Nemzeti Szingapúri Egyetem (NSU) a HU-rizont program keretében - jelentette be Prof. Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora. Hozzátette, a projekt konzorcium vezetője és intézményi centruma is a hazai egyetem.

Az Óbudai Egyetem a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) támogatásával hivatalosan is elindította HU-rizont programját Szingapúrban, orvosi robotika tématerületen a Nemzeti Szingapúri Egyetem Advanced Robotic Center és a Stanford Egyetem Stanford Robotics Centerrel közösen.A projekt során a három egyetem a legújabb technológiának megfelelő robotikai algoritmusokat dolgoz ki az elkövetkező három évben, annak érdekében, hogy a sebészrobotikában és a labor automatizálásban radikálisan új elképzeléseket és még be nem vezetett kutatási irányokat valósítsanak meg.

Az Óbudai Egyetem nemzetközi elismertségét mutatja és óriási eredménynek tartom, hogy felkérésünket örömmel fogadták el a világ két TOP 10-es egyetemének vezetői - hangsúlyozta Prof. Dr. Kovács Levente.

Mint fogalmazott, a robotok egyre bonyolultabb feladatok elvégzésére válnak alkalmassá, és a mesterséges intelligencia módszerekkel jelentősen felgyorsíthatók a kutatások. Ugyanakkor generatív mesterséges intelligencia (MI) digitális feladatokban mutatott hatékonysága ellenére jelentős hiányosságok mutatkoznak az MI finommotorikus készségeket igénylő fizikai interakciókban való alkalmazása terén. A MedLaBotX projekt e hiányt kívánja áthidalni, célunk új kutatási módszerek kifejlesztése a mély neurális számítástechnika és a reális multimodális szimulációs környezetek, az úgynevezett digitális ikrek területén.Mind a három egyetem jelentős kutatási erőforrást biztosít a projekt megvalósítása és működtetése érdekében. Mindezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy mind az NUS, mind a Stanford Egyetemről a legkiemelkedőbb kutatók, laborvezetők köteleződtek el a közös projekt mentén.

Az Óbudai Egyetem Bejczy Antal iRobottechnikai Központja lehet a projekt elsődleges haszonélvezője, mivel a projekt célja három éven belül nemzetközi elismertséget szerző kiválósági központ létrehozása az orvosi és laboratóriumi robotika, a megtestesült mesterséges intelligencia területén - emelte ki Prof. Dr. Kovács Levente. 

Forrás: novekedes.hu

Átadták a HUN-REN új székházát

Lehetőséget és támogatást kell biztosítani tudósainknak, hogy Magyarországon tartsuk őket. Ezért is nemzetstratégiai győzelem a nemzeti kutatóhálózat megújulása, a HUN-REN működése, székházuk felavatása pedig kutatóik munkájának elismerése - mondta a köztársasági elnök pénteken a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat új, Alkotmány utcai felújított székházának ünnepélyes megnyitásán.

A rendezvényen Sulyok Tamás adta át Gulyás Balázsnak, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elnökének az épület jelképes kulcsát.

Sulyok Tamás beszédében hangsúlyozta: kutatóink hatékony válaszokat keresnek korunk kihívásaira, ezzel is megerősítik a magyar tudományosságot és kutatóink szellemi teljesítményét a világ élvonalában. "Ha Nobel-díjasainkra vagy feltalálóinkra tekintünk, a magyar kutatók eredményei bíztatóak, teljesítményeik lenyűgözőek. A kreatív innovációt mintha a magyar genetika titkos kóddal mélyen belénk írta volna" - jegyezte meg az államfő. 

Kitért arra, hogy a kutatóhálózatban dolgozók munkájával mindannyian nyerünk. "Alkalmazott kutatásukkal lényegi, hazánkat és korunk emberét meghatározó problémákkal foglalkoznak. A felfedezéshez, helyes megoldáshoz eljutni azonban mindig bizonytalan. A siker kulcsa számunkra az kell legyen, hogy tudjuk, a magyarság javára kívánunk tenni. Ez mindig fokozza az erőforrásokat is". 

"A HUN-REN elkötelezett a legszorosabb egyetemi, állami és magánszektorbeli együttműködések mellett arra, hogy felfedezéseink gyakorlati megoldásokká váljanak, hogy felgyorsíthassuk a tudományos áttöréseket, létrehozva innovatív technológiákat, új és fenntartható megoldásokat, amelyek Magyarországot és az egész emberiséget szolgálják" - fogalmazott Gulyás Balázs, a Magyar Kutatási Hálózat elnöke. Mint hozzátette, meggyőződése szerint az új székház nem csupán szervezetük életében, hanem a magyar tudományosság történetében is mérföldkő. "Egy saját székház látványosan megtestesíti a HUN-REN központi egységének szolgáltató jellegét, valamint kutatástámogató és hálózatirányító munkáját, amelyek hozzájárulnak a kutatóhálózat hatékonyságának fokozásához. A székház szimbóluma annak, amit Magyarország jövője iránt érzünk".

Gulyás Balázs azt mondta, a HUN-REN székház falai között a hazai kutatási ökoszisztéma gravitációs központja épül, amely vonzani fogja a legkiválóbb hazai és nemzetközi kutatókat. Úgy vélte, korunk legnagyobb kihívásai, köztük az egészséges élet, a regenerációt biztosító fejlődés, a digitális átalakulás és a mesterséges intelligencia térnyerése nem oldható meg elszigetelten. 

Bódis László innovációért felelős helyettes államtitkár kiemelte: itt volt az ideje annak, hogy a Magyar Kutatási Hálózatnak, a kutatási ökoszisztéma fontos pillérének a megerősödése elkezdődjön. Szólt arról, hogy a megújulás három pilléren nyugszik: rugalmasabb működési környezeten, amit a tavaly év végén elfogadott HUN-REN törvény biztosít; egy teljesítményhez kötött, de számottevően növekvő finanszírozáson; valamint az infrastrukturális feltételek megerősítésén, amelyet az új székház is jelent. 

"A magyar gazdaság versenyképességében alapvető és meghatározó szerepe van annak, sikerül-e megerősítenünk és felépítenünk hazánk innovatív technológiai, innovatív vállalati szektorát. A Neumann János Programban meghatározott célok közé tartozik, hogy Magyarország 2030-ra Európa, 2040-re pedig a világ tíz leginnovatívabb nemzete közé kerüljön" - szögezte le Bódis László. Kitért arra, hogy a kutatók-fejlesztők száma Magyarországon az elmúlt tíz évben megduplázódott, a területre fordított nominális ráfordítások pedig megháromszorozódtak. 

A megújult székházat Erdő Péter katolikus bíboros, Barna Sándor református püspök, valamint Oberlander Báruch főrabbi áldotta meg. 

Almássy Kornél, a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ igazgatója előadásában arról beszélt, hogy a megújult irodaház korszerű infrastruktúrával és közösségi terekkel szolgálja az ökoszisztéma szereplőit. Az épület egyik tervezője Hajós Alfréd, Magyarország első olimpiai bajnoka volt, aki építészként is maradandót alkotott. Villányi Jánossal közös munkája, az 1911-ben átadott épület a budapesti irodaházak között az első volt, és hosszú évekig a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetének székházaként működött. 

A hatszintes irodaház konferenciateremmel, számos irodával, tetszetős közösségi terekkel várja az itt szervezendő szakmai események, workshopok, szimpóziumok, kiállítások résztvevőit, akik ízelítőt kaphatnak a hazai kutatási eredmények legjavából. 

A kormány 2020-ban határozott a műemlékvédett irodaház felújításáról, illetve a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat jogelődje, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Titkársága beköltözéséről az Alkotmány utca 29. szám alatti ingatlanba. A kormányhatározat 4,8 milliárd forintot rendelt a felújításhoz. 

A HUN-REN központja eddig bérelt irodaházakban működött. Az összesen több mint 3600 négyzetméter alapterületű irodaházban csaknem 1500 négyzetméternyi irodarészen fog működni többi között a HUN-REN átalakulását segítő Transzformációs Projektiroda, a Vezetői és a Nemzetközi Kabinet, valamint a különböző főosztályok.

Forrás: MTI