Pathway to Business néven vállalkozásfejlesztési program indul a magyarországi egyetemeken tanuló PhD-hallgatók számára. Az ösztöndíjat, mentorálást és projektfinanszírozást is kínáló programra online formában szeptember 15-ig jelentkezhetnek a doktoranduszok - jelentette be Bódis László innovációért felelős helyettes államtitkár, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója 2025. augusztus 30-án a Debrecen Egyetemen.

Bódis László a 6. Doszfeszt rendezvényen tartott sajtótájékoztatón elmondta, a több részből álló projekt során a jelentkezők októberben először egy digitális tananyag segítségével, angol nyelven sajátíthatják el a vállalkozásalapítás, az innováció és a startup világ alapfogalmait és alapismereteit, amit egy három hónapos akcelerátor program követ, ahol már egy-egy projektet kezdenek el csapatokban kidolgozni. A projekt harmadik fázisában fél év áll rendelkezésükre a projektek olyan szintre történő eljuttatására, hogy akár egy új startup vállalkozás létrehozása is reálissá váljon - fogalmazott.

Bódis László hangsúlyozta, már a három hónapos akcelerátor programban való részvételért is havi 50 ezer forint ösztöndíj jár a részvevőknek. A harmadik szakaszban azok a hallgatók, akik megtartják aktív doktoranduszi státuszukat, 150 ezer, a passzív hallgatói státusszal és abszolutóriummal rendelkező, a vállalkozásuk építésére fókuszáló hallgatók pedig havi 400 ezer forint ösztöndíjat kaphatnak, emellett a projektek finanszírozására pedig maximum egymillió forintot vehetnek igénybe.

Kifejtette, az idei tesztévben ötven doktoranduszhallgatót fognak kiválasztani a program második és harmadik szakaszában történő részvételre, 2026 nyarán pedig egy demo day-jel, azaz egy befektetők előtt való prezentációval zárul a program, ahol már a konkrét startup fejlesztéseiket fogják bemutatni a csapatokba szerveződő hallgatók. Azt várják a programtól, hogy miután a hallgatók megismerkednek az üzleti világ, az innováció, a startup világ alapfogalmaival, és gyakorlati tudást szereznek, ezt a tudást és az új megközelítést sikeresen fogják az egyetemeken terjeszteni - hangoztatta a helyettes államtitkár.

Molnár Dániel, a Doktoranduszok Országos Szövetségének elnöke a tájékoztatón kiemelte, a szövetség év elején készített felmérése szerint végzésük után a doktoranduszok közel tíz százaléka szeretne saját vállalkozást indítani, ez a program pedig olyan lehetőség számukra, amellyel kívánalmaiknak eleget tudnak tenni. Emlékeztetett, szeptember elsejétől elindul az új doktori képzés, emellett az elmúlt években nagyon sok fejlesztés valósult meg a doktori képzés eddigi rendszerében is.

Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja arról beszélt, szükség van nagyon sok olyan kutatóra, aki nemcsak a saját szakterülete tudományos részével, hanem lehetséges gazdasági hasznaival, illetve a tudományos, innovációs eredmények gazdasági életbe való átültetésével egyaránt tisztában van.

A programról a Nemzeti Innovációs Ügynökség https://www.niu.hu/service/pathway-to-business-program oldalán tájékozódhatnak az érdeklődők.

Forrás: MTI

Mi, magyarok az ország minden tájáról, különböző intézményekből, különböző hátterekkel és tapasztalattal, de egyező céllal és hivatástudattal elértük azt, hogy 45 év után újra megmutassuk a tehetségünket a világnak - mondta Kapu Tibor kutatóűrhajós hétfőn a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, miután hazaérkezett Magyarországra.

Kapu Tibor az Axiom-4 misszió tagjaként június 25. és július 15. között járt a Nemzetközi Űrállomáson, ahol 25 tudományos kísérletet hajtott végre. Magyarország két hét alatt éveket lépett előre olyan meghatározó területeken, mint az orvostudomány, az anyagtudomány, a sugárzásmérés, a biológia, a fizika, a meteorológia és az agrármérnökség - fogalmazott a kutatóűrhajós.

"A tudományos kutatások sajátossága persze, hogy még jó pár hónapba beletelik, amíg felmutathatjuk az eredményeinket" - jelentette ki Kapu Tibor. Hozzátette: már alig várják, hogy ezekről beszámolhassanak. Mint mondta, "csillagos ötöst kaptunk", a magyarok által összeállított tudományos portfólió sikeressége ugyanis meghaladta a NASA által végzett kísérletek átlagos sikerességi rátáját.

"Minden egyes alkalommal, amikor valamilyen látványos vagy jelentős kísérletet hajtottam végre az űrállomáson, a velem odafönt dolgozó kollégáim elismerően mondogatták egymást között, hogy nézd, a magyarok mit hoztak ide!" - mondta Kapu Tibor. Arra is kitért, hogy a most kezdődő izgalmas korszak arról szól majd, hogy az ország számos pontján kiértékelik és továbbfejlesztik a kísérleteket, valamint előkészítik az űrkutatás magyarországi jövőjét.

Ahogyan egy nyíregyházi srác eljuthat a világűrbe, úgy egy kis ország is alkothat nagyot a világ legnagyobb kihívásokat rejtő tudományterületén - mutatott rá. "Nem kell hozzá semmi más, csak kitartás, alázat, találékonyság és némi szerencse, egyszóval: magyarnak kell hozzá lenni" - összegzett.

A kutatóűrhajós elmondta, hogy az ő és sok más ember életében egy korszak lezárult, és egy új kezdődik. Az előző korszak a megszámlálhatatlan szépsége mellett sok fáradozással, bonyodalommal, lemondással és áldozattal járt, ezeken a megpróbáltatásokon a szeretteim, a családom és a barátaim segítettek át - fogalmazott.

Kérdésre válaszolva arról is beszélt, hogy a felbocsátás után először meglátni a Földet káprázatos élmény volt: meglepődött, hogy mennyire fényes és színes a bolygó, de a legérzelmesebb pillanat az volt számára, amikor Magyarországot először meglátta.

A kutatóűrhajós a Magyar Honvédség repülőgépével érkezett Budapestre, ahol a gépből kiszállva magyar zászlót lengetett. Kapu Tibort a repülőtéren Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős kormánybiztos, Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért és energiabiztonságért felelős államtitkára, Cserényi Gyula tartalékos kutatóűrhajós és Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós mellett családja, barátai is köszöntötték.

Forrás: MTI
Képek forrása: MTI / Bodnár Boglárka

Pápai Mátyás, a Wigner Fizikai Kutatóközpont kutatója legújabb kutatásában olyan molekulákkal foglalkozik, amelyek szó szerint egy szempillantás alatt képesek megváltozni, ha fény éri őket. Ez a tudás akár a jövő adattárolási technológiáinak alapját is jelentheti.

Pápai Mátyás kutatásaiban egy különleges molekulával foglalkozik, amely vasat tartalmaz, és fény hatására villámgyorsan – mindössze ezredmásodperc-tört része alatt – megváltoztatja mágneses tulajdonságait. Ez olyan, mintha egy kapcsoló átbillenne: a molekula másképp viselkedik a fény hatására, majd egy idő után visszatér az eredeti állapotába. A kutatók ezt az átalakulást igyekeznek megérteni és részletesen leírni. A kísérleti mérések – amik tulajdonképpen „ultragyors fényképek” – ugyan megmutatnak néhány pillanatot a folyamatból, de a teljes történet ezekből nem mindig érthető. Itt jön képbe az elméleti kémia: Pápai és csapata számítógépes modellekkel, bonyolult fizikai-kémiai számításokkal rekonstruálják, mi is történik valójában a molekulával ezekben az elképesztően rövid időpillanatokban.

Ez nem csak tudományos érdekesség. Az ilyen molekulák „kapcsolhatósága” új lehetőségeket rejt például az adattárolás terén. Elképzelhető, hogy a jövőben az információkat nem hagyományos mágneses lemezeken vagy szilíciumchipeken tároljuk, hanem apró molekulák segítségével, amelyek fényre reagálnak. Ez sokkal kisebb helyet igényelne, és a működés is gyorsabb lenne.

A kutatás egyik különlegessége, hogy kísérlet és elmélet kéz a kézben halad. A kutatók nemcsak mérnek, hanem értelmezik is a kapott adatokat, és együtt próbálják megfejteni a természet ultragyors titkait. Ahogy Pápai fogalmaz: ezek a folyamatok olyan gyorsak, hogy „szinte meg sem történnek” – mégis rendkívül fontosak lehetnek, ha megértjük és irányítani tudjuk őket. Ez a tudás pedig segíthet abban, hogy olyan technológiák szülessenek, amelyek ma még sci-finek tűnnek.

Az interjú teljes szövege az Élet és Tudomány honlapján olvasható.