Ígéretes, új eljárást próbáltak ki a Semmelweis Egyetemen: az anyatejet az orron keresztül juttatták be agykárosodást szenvedett újszülötteknek, hogy segítsék az idegrendszer regenerációját.

Tíz, agykárosodást szenvedett újszülöttnek adtak be speciális módszerrel anyatejet az orrjáratukon keresztül 2024 decembere és 2025 februárja között a Semmelweis Egyetemen. Az új, ígéretes eljárástól azt remélik, hogy enyhítheti az oxigénhiány miatti agykárosodás következményeit, és az orron át adagolt anyatej hosszú távon és ellenőrzött otthoni környezetben is biztonságosan használható terápiás eszköz lehet. A hipoxiás-iszkémiás enkefalopátia (az agy oxigénhiányos és vérellátási zavara által okozott agykárosodás) az egyik leggyakoribb oka az újszülöttkori halálozásnak és a hosszú távú idegrendszeri károsodásoknak.

A jelenlegi standard kezelés az úgynevezett terápiás hűtés, amikor az újszülöttek testhőmérsékletét 33–34 Celsius-fokra csökkentik. Az új megközelítés ezt egészíti ki: az anyatejben található bioaktív anyagok – például őssejtek és idegnövekedési faktorok – az orron keresztül hatékonyabban juthatnak el a központi idegrendszerhez, mint szájon át.

A vizsgálatban részt vevő csecsemők a születésük utáni 48 órán belül kapták meg az első kezelést, klinikai felügyelet mellett. Ezt követően a terápiát 28 napon át folytatták, részben már otthoni környezetben, a megfelelően felkészített szülők bevonásával, miközben folyamatosan monitorozták a babák állapotát.

Az eredmények alapján az eljárás biztonságosnak bizonyult: nem jelentkeztek légúti, keringési vagy idegrendszeri mellékhatások. A kutatók ugyanakkor kiemelték, hogy a legnagyobb kihívást nem az orvosi kivitelezés, hanem a logisztikai és pszichés tényezők jelentették. Az anyatej biztosítása sokszor nehézségekbe ütközött, és az édesanyák támogatása is kulcsfontosságú volt a fejés beindításában és fenntartásában.

A szakemberek hangsúlyozzák: a kutatás elsődlegesen a módszer biztonságosságát vizsgálta, a hatékonyság bizonyításához további, nagyobb esetszámú vizsgálatok szükségesek. Amennyiben ezek is kedvező eredménnyel zárulnak, az orron át alkalmazott anyatej-terápia egyszerű és költséghatékony kiegészítő kezeléssé válhat – különösen azokban az országokban, ahol a hűtésterápia nem minden esetben elérhető.

Forrás: semmelweis.hu

Két ezüst és egy bronz érmet szereztek a magyar diákok a világ egyik legrangosabb nemzetközi tudományos versenyén.

A Magyar Innovációs Szövetség által delegált csapat mindhárom tagja saját kategóriájában éremmel tért haza a vasárnap zárult, kilenc napos I-FEST tudományos versenyről, amelyen 40 országból 1400 fiatal vett rész. A 14-24 év közötti diákok nyolc kategóriában mutatták meg innovációs projektjeiket. A magyar versenyzők idén először vettek részt az eseményen. Hajsz Natali Júlia, a Deutsche Schule Budapest - Thomas Mann Gymnasium diákja, és Ágostházy Bercel, a Budapesti Piarista Gimnázium tanulója második, Czapák Dániel, a Medgyessy Ferenc Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium diákja, harmadik helyezést ért el.

"A Magyar Innovációs Szövetség számára fontos, hogy az Országos Tudományos és Innovációs Olimpia legjobbjai nemzetközi szinten is megmérettethessenek, és a most elért eredmények alapján várható, hogy a jövőben is meghívást kapnak az I-FEST versenyre" - mondta Pazsák Zsófia, a delegációt vezető Magyar Innovációs Szövetség ügyvezetőigazgató-helyettese.

Forrás: MTI

Február 11-én három tudományos nagykövet – három fiatal kutatónő – fogott össze, hogy egy teljes iskolát varázsoljon a tudomány világába. A Lajosmizsei Fekete István Sportiskolai Általános Iskola diákjai a város művelődési házának színháztermében vehettek részt ezen a különleges eseményen.

Elsőként Halmai Mónika lépett színpadra, aki egy „rendetlen osztályteremben” talált rejtélyes nyomok alapján indított izgalmas nyomozást. „Örömmel tapasztaltam, hogy a diákok lelkesedéssel és aktívan vettek részt a bemutatóban, míg az idősebbek visszafogottabban, de figyelmesen és érdeklődve követték az előadást. A kezdeti izgalom hamar elmúlt, és felszabadultan mutathattuk be a tudomány izgalmas oldalát.” – emelte ki.

Miután fény derült arra, ki borította fel a rendet, Sági Stella következett, aki bemutatta testünk szupercsapatának, az immunrendszernek, a működését, közérthetően. „A hallgatóság elképesztő lelkesedéssel és kíváncsisággal kapcsolódott be az előadásokba, jó volt látni, hogy a diákok már ilyen fiatalon is érdeklődnek a természettudományok iránt” – mutatott rá. „Különleges élmény volt számomra bemutatni az immunrendszert, mint a test szupercsapatát, és látni, hogy a diákok valóban meg akarják érteni, mi történik a saját szervezetükben” – tette hozzá.

Végül Papp Eszter osztotta meg gondolatait arról, milyen tudósnak lenni, majd látványos optikai kísérletekkel tette még emlékezetesebbé az élményt. „Mindig örömmel veszek részt tudománynépszerűsítő programokon, de a mai alkalom igazán különleges élmény volt a számunkra, mivel ennyire lelkes közönséggel ritkán találkozunk. Az ilyen rendezvények segítenek felkelteni a fiatalok érdeklődését, és valódi példákon keresztül megmutatni, hogy a tudományos pálya nem nemhez kötött” - hangsúlyozta.