Bár az Európai Unióban már 2016 vége óta kötelező feltüntetni a termékeken a rájuk vonatkozó tápértéktáblázatot, a valóságban azonban a fogyasztók csak a legritkább esetekben veszik a fáradtságot ezeket átolvasni, százalékszámítást végezni a telített zsírsavak arányáról. Éppen ezért születtek meg az úgynevezett főlátómezős jelölések, amelyek célja, hogy vizuális mankóként egyetlen pillantással értelmezhető színkódok formájában lefordítsák a bonyolult kémiai adatokat. De vajon mit is mutat egy ilyen skála? Tápanyagot mérünk velük vagy inkább egészségességet? Most mélyebbre ásunk, és megnézzük, miért nem mindegy, melyik szempont szerint válasszunk, és milyen meglepő, sőt olykor meghökkentő termékek tartoznak az egyes kategóriákba.

1.ábra: Az élelmiszerek csomagolásán található jelölés [1]

Kezdjük a legismertebb európai jelöléssel, amellyel egyre többet találkozunk: a Nutri-Score rendszerrel. Ez a Franciaországból indult, tudományos alapokon nyugvó skála egyetlen betűvel és a zöldtől a pirosig terjedő színkóddal osztályozza az élelmiszereket. A legfontosabb, amit tudnunk kell róla, hogy ez jelenleg egy teljesen önkéntes rendszer. Ez azt jelenti, hogy a gyártók saját döntésük alapján teszik rá – vagy éppen hagyják le – a csomagolásról. A rendszer hátterében egy szigorú algoritmus áll, amely minden terméket egységesen 100 grammra vagy 100 milliliterre vetítve vizsgál, egyfajta képzeletbeli mérlegre téve az összetevőket. A mérleg egyik serpenyőjébe kerülnek a büntetőpontok, vagyis azok az elemek, amelyekből a modern étrendben hajlamosak vagyunk túl sokat fogyasztani, mint az energiatartalom (leánykori nevén: kalória), a cukor, a só és a telített zsírsavak. A másik serpenyőbe a jutalompontokat érő összetevők kerülnek, amelyek javítják az osztályzatot, ilyenek a rostok, a fehérjék, valamint a termék gyümölcs-, zöldség- és olajosmag-tartalma. Ezekből különböző súlyozásokkal jön létre a Nutri-Score érték, amely végeredmény alapján a sötétzöld „A” jelölés olyan élelmiszereket jelöl, amelyet a rendszer alapján bátran fogyaszthatunk nap mint nap, a „B” még mindig jó választás, a „C” az átlagos középút, míg a „D” és a piros „E” a magas zsír-, cukor- vagy sótartalmú ételeket jelzi, amelyeket csak mértékkel, alkalmanként érdemes az étrendünkbe illeszteni (2. A-B ábra).

2.A-B ábra: Nutri-Score skála és az egyes kategóriák a súlyozás után kijött összpontszám szerint [2]

A Nutri-Score rendszer azonban tele van meglepetésekkel és látszólagos ellentmondásokkal, amelyekre érdemes felkészülnünk. Vegyük például a zacskós instant leveseket. Azt gondolnánk, hogy ezek a legegészségtelenebb ételek közé tartoznak, mégis előfordulhat, hogy „B” besorolást látunk rajtuk. Hogy lehetséges ez? Úgy, hogy ez a rendszer a tápanyagokat nézi: a tészta és a szárított zöldségek miatt van benne rost és fehérje, a zsírtartalma pedig a por formában alacsony lehet, így a matek végén egy kedvező zöld betű jön ki, függetlenül attól, hogy ez egy magasan feldolgozott termék. Ezzel szemben az extra szűz olívaolaj, ami az egészségesként számontartott mediterrán diéta előszeretettel használt alapanyaga, sokáig a büntetőpadon ült a magas zsírtartalma miatt, és bár a finomhangolások óta jobb helyzetben van, mégsem lehet „A” kategóriás.

Szintén megtévesztő lehet a gabonapelyhek széles tárháza, ahol egy cukros, csokis pehely kaphat meglepően jó besorolást, ha a gyártó a tejjel elkészített verzió értékeit is tünteti fel a dobozon, mivel a tej fehérjetartalma feljavítja az osztályzatot. És még egy érdekesség az italokról: a Nutri-Score szerint az egyetlen ital, ami „A” lehet, az a víz. Még a cukormentes kóla is legfeljebb „B” kategóriát kaphat, az alkoholos italokon, mint a sör vagy a bor, pedig egyáltalán nem is szerepelhet ez a jelölés [3]

Összességében tehát a Nutri-Score színekkel segíti azt, hogy a nap végén olyan termékeket válasszunk, amely segíti a kiegyensúlyozott, egyéni, speciális diétát nem igénylő étrend kialakítását (néhány élelmiszer Nutri-Score besorolását mutatja a 3. ábra). Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a rendszer nem veszi figyelembe a mikrotápanyagok, ásványi anyagok mennyiségét, amelyek jelentősége a mindennapi életvitelben megkérdőjelezhetetlenek (gondoljuk csak a vasra, kalciumra vagy éppen a magnéziumra) [4].

3. ábra: Példák Nutri-Score besorolásra [5]

Míg a Nutri-Score azt mutatja meg, hogy mit eszünk tápanyagok formájában, addig a NOVA rendszer (4. ábra) arra a kérdésre ad választ, hogy hogyan készült az adott élelmiszertermék. Ez az osztályozás a feldolgozottság mértékét vizsgálja, ami azért kritikus, mert a kutatások szerint az ultrafeldolgozott élelmiszerek túlzott és rendszeres fogyasztása komoly egészségügyi kockázatokkal jár, például elhízással vagy szívbetegségekkel. Több, a NOVA kategorizálási rendszerrel kapcsolatos fogyasztói ismeretet vizsgáló kutatás azonban rámutatott, hogy a fogyasztók, gyakran teljesen tévúton járnak ezen a téren és a többség még sosem hallott erről a rendszerről vagy ha igen, pontatlanul értékeli a feldolgozottság különböző szintjeit.

4.ábra: NOVA klasszifikáció és néhány jellemző termék ([6] alapján)

Az első szint, a NOVA 1, a feldolgozatlan vagy minimálisan feldolgozott élelmiszerek csoportja. Ide tartozik minden, ami a természetből jön és nem adtak hozzá semmit: a banán, a tojás, a gomba, a tej, és igen, a nyers hús is, még akkor is, ha tálcán, fóliázva vesszük meg.

A második szint, a NOVA 2, az olyan konyhai összetevőket és „segédanyagokat” tartalmazza, amelyeket ételkészítéshez használunk, mint például az olaj, a vaj, a cukor és a só. Önmagukban ritkán fogyasztjuk őket, ugyanakkor a jól megszokott ízű és állagú ételeink előállításához rendkívül fontosak.

A harmadik szint, a NOVA 3, a feldolgozott élelmiszerek kategóriája. Itt a cél a tartósítás, és ide tartoznak a sajtok, a friss kenyér, a sós lében eltett zöldségek, a halkonzervek, de még a bor és a baconszalonna is. Ezek általában két-három összetevőből állnak, és ami a legfontosabb: otthon is elő tudnánk állítani őket.

A valódi veszélyt a negyedik szint, a NOVA 4, vagyis az ultrafeldolgozott élelmiszerek (UPF) jelentik. Ezek azok az ipari formulációk, amelyek alig tartalmaznak „eredeti” élelmiszert, ellenben bőségesen tartalmaznak színezékeket, ízfokozókat, emulgeálószereket és textúrajavítókat, csupa olyan anyagot, amit a saját konyhaszekrényünkben jellemzően nem tartanánk. Ide tartoznak a legnyilvánvalóbb bűnösök, mint a legtöbb szénsavas üdítő, chips és jégkrém. A meglepetést viszont az okozza, hogy ide tartozik például a bolti gyümölcsjoghurtok többsége, amelyekben gyakran több a sűrítőanyag és az aroma, mint a gyümölcs, a csomagolt, szeletelt tartós kenyerek, az instant levesek, a nuggets-ek, sőt még a csecsemőtápszerek egy része is ebbe a kategóriába esik a tucatnyi hozzáadott adalékanyag miatt.

Mit tehetünk hát ebben az útvesztőben? A legokosabb stratégia, ha kombináljuk a két rendszert a mindennapi döntéseinkben. Használjuk a Nutri-Score-t arra, hogy a polcon lévő hasonló termékek, például két müzli vagy két pizza közül kiválasszuk a kedvezőbb tápanyag-összetételűt, vagyis a „zöldebbet”. De ne álljunk meg itt, fordítsuk meg a terméket, és nézzük meg az összetevőket. Ha olyan szavakat látunk, mint „hidrogénezett”, „invertcukor”, „módosított keményítő” vagy különféle adalékanyagok tömkelege, akkor tudhatjuk, hogy egy NOVA 4-es, ultrafeldolgozott termékkel van dolgunk, hiába virít rajta esetleg egy „B” vagy „C” Nutri-Score jelölés. A legegészségesebb út végső soron az, ha visszatérünk a NOVA 1-es és 2-es alapanyagokhoz, és mi magunk készítjük el az ételt otthon. Így pontosan tudni fogjuk, mi kerül a tányérra és ügyelhetünk arra, hogy a számunkra legideálisabb menüsort alakítsuk ki. Ne feledjük, a színes címkék csupán mankók; a tudatos döntés és az egészségünk felelőssége a mi kezünkben van.

Felhasznált források:

[1] 1. ábra: Az élelmiszerek csomagolásán található jelölés.
A kép a DALL-E 3 mesterséges intelligencia segítségével készült. (OpenAI, 2026).

[2] Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. (2021). Frontoldali tápértékjelölések: Útmutató élelmiszeripari vállalkozások számára [PDF dokumentum]. https://www.nak.hu/images/2021/FOP_ELIPtanulmany.pdf

[3] Szakál, D., Fehér, O., Benke, E., Gere, A., & Radványi, D. (2024). Guideline Daily Amount (GDA) outperforms Nutri-Score in assessing healthiness: Case study with breakfast cereals. Acta Alimentaria, 53(4), 179–198. https://doi.org/10.1556/446.2024.00132

[4] MATE Mit eszel? (2025, május 2). Nutri-Score, avagy az élelmiszerek keserédes energiacímkéje [Videó]. YouTube. https://www.youtube.com/watch?v=u6A4TEzEqQU

[5] Basli, A. (2024). Why the Nutri-Score Should Be Implemented in the United States. Medium. https://medium.com/@adelbasli/why-the-nutri-score-should-be-implemented-in-the-united-states-6d8c8ccb5d37

[6] Petri, N. (2025. november 21.). Csendes Járvány: a feldolgozott élelmiszerek térhódítása. Éléskarma. https://eleskarma.com/csendes-jarvany-az-feldolgozott-elelmiszerek-terhoditasa/

Szerzők: Boncsarovszki Ferenc Balázs (élelmiszermérnök) és Gábor Luca (dietetikus), a Magyar Tudomány Éve tudományos nagykövetei

Világszinten a TOP 200 legjobb felsőoktatási intézmény közé került szakterületén a Semmelweis Egyetem a Times Higher Education legfrissebb, orvostudományi és egészségügyi (Medical and Health) szakterületi rangsorán. Az egyetem pontosan a világ 186. legjobbja lett, és továbbra is Magyarország és Kelet-Közép-Európa elsőszámú orvostudományi egyetemének számít.

A Times Higher Education 2026-os orvostudományi és egészségügyi rangsorában a világ 102 országának 1230 egyeteme szerepel. A Semmelweis Egyetem a 176–200. hely közötti pozícióba került; húsz hellyel előrelépve a világ 186. legjobbja lett szakterületén. Az egyetemnek legnagyobb mértékben a kutatási kiválóság és az oktatás terén sikerült erősödnie.

A mostani eredmény is azt mutatja, jó irányba haladunk – fogalmazott dr. Merkely Béla. Büszkeség, hogy a listán szakterületén a Semmelweis Egyetem nemcsak országos szinten, de a kelet-közép-európai régiót nézve is a legjobb helyen áll – mondta a rektor.

A hazai egyetemek közül a Pécsi Tudományegyetem a 401–500., a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem 501–600. közötti sávban található. A világranglista első három helyezettje az Oxfordi Egyetem, a Cambridge Egyetem és a Harvard.

Forrás: Semmelweis Egyetem

Nagy sikerrel zárult a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat kétnapos AI Agentic Discovery Hackathonja, ahol tíz csapat mutatta be, hogyan segíthetik az autonóm mesterséges intelligencia-rendszerek a tudományos felfedezéseket, a kutatási folyamat megújításától a publikációk értékelésének átláthatóbbá tételéig.

Nagy sikerrel zárult a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat kétnapos AI Agentic Discovery Hackathonja, ahol tíz csapat mutatta be, hogyan segíthetik az autonóm mesterséges intelligencia-rendszerek a tudományos felfedezéseket. A résztvevők megoldásai a kutatási folyamat megújításától a publikációk értékelésének átláthatóbbá tételéig sokféle területet érintettek, közös célként a gyorsabb és hatékonyabb tudományos munkát megjelölve.

A zsűri – Jakab Roland vezérigazgató elnökletével – végül a GeNEX csapat projektjét találta a legjobbnak. Fejlesztésük egy autonóm AI-rendszer, amely nem hagyományos, lépésről lépésre haladó módon kutat, hanem távoli tudományterületek között keres váratlan kapcsolódásokat. A rendszer publikációk absztraktjait elemzi, és tanuló algoritmussal szűri ki azokat az összekapcsolásokat, amelyek valóban új, megvalósítható hipotézisekhez vezethetnek.

Második helyen a Team Nexus végzett, amely hivatkozásokra épülő eredetgráffal tenné átláthatóbbá az állítások forrását, míg a harmadik helyezett csapat az AI Based E2E Research Labor Automation koncepcióval a laboratóriumi kutatást gyorsítaná fel ciklikus tanulási folyamattal. A legkreatívabb ötlet díját a Highway2Health nyerte el, amely idősek számára fejlesztene AI-támogatott, orvosilag felügyelt preventív egészségügyi platformot.

Az eredményhirdetésen Jakab Roland kiemelte: a hackathon bebizonyította, hogy az AI nem csupán eszköz, hanem olyan kutatási infrastruktúra, amely alapjaiban alakíthatja át a tudományos felfedezést. Az első három helyezett csapat meghívást kapott a HUN-REN AI Symposium 2026-ra, a győztesek pedig nemzetközi konferencián is bemutatkozhatnak, miközben a kutatóhálózat hosszú távon egy átlátható, AI-ra felkészült kutatási környezetet épít.

Forrás: HUN-REN

Az év elején sokan határozzák el, hogy végre belevágnak a rendszeres edzésbe. Van, aki egyedül kezd bele, van, aki edző vagy szakember segítségét kéri, de egy dolog szinte biztosan előkerül: az edzés előtti italporok. Gyakran hallani róluk, hogy „energiát adnak”, „jobban lehet tőlük koncentrálni”, vagy hogy „könnyebb velük bírni a terhelést”. De vajon mit tartalmaznak ezek a porok valójában, és hogyan hatnak a szervezetünkre? Talán még a tapasztaltabb sportolók sincsenek mindig teljesen tisztában ezzel, a kezdők pedig végképp nem. Ebben a rövid áttekintésben konkrét márkát nem megnevezve, egy tipikus edzés előtti italpor összetétele alapján mutatom be, milyen összetevők találhatók ezekben a termékekben, és milyen hatásuk van a szervezetben. A célom nem az, hogy rábeszéljek vagy lebeszéljek bárkit, hanem hogy érthetően megmutassam, mi történik „a por mögött”, hogy mindenki tudatosabban dönthessen arról, mit és miért használ az edzéseihez.

Az edzés előtti italporok fő összetevői általában különféle aminosavak, például L-arginin, β-alanin, L-citrullin és BCAA-k. Ezeket gyakran egészítik ki stimulánsokkal, elsősorban koffeinnel, valamint vitaminokkal, mint a B6-vitamin és a niacin. Emellett ásványi anyagokat is tartalmazhatnak, például magnéziumot, vasat, cinket és krómot, továbbá olyan anyagcsere-köztes vegyületeket, mint a fumarát és a citrát. Sok termékben megtalálható a dextróz is, amely nem más, mint a glükóz, vagyis a közismert szőlőcukor.

Az L-arginin és az L-citrullin közel ugyanazon hatással bír. Az L-arginin egy olyan aminosav, amelyet a szervezet részben maga is előállít, de intenzív edzés, stressz vagy fokozott terhelés mellett a szükséglet megnőhet. Legfontosabb szerepe, hogy ebből képződik a nitrogén-monoxid nevű molekula, amely értágító hatású. Ez javítja a vérkeringést, így több oxigén és tápanyag jut el az izmokhoz, miközben a salakanyagok gyorsabban elszállítódnak. Ennek köszönhetően az izmok hatékonyabban működnek, tovább bírják a terhelést, és az edzés „könnyebbnek”, intenzívebbnek érződhet. Átlagos felnőtteknek napi 2-4 gramm általában elegendő, sportolóknál és edzés előtt inkább 4-6 gramm javasolt. A 6-8 gramm még tolerálható lehet, de nagyobb adagoknál már gyakran jelentkeznek emésztési panaszok, például puffadás, hasmenés vagy gyomorégés. Ezért érdemes inkább kisebb adagokra osztva bevinni, így hatékonyabb és kíméletesebb is a szervezet számára.

Az L-citrullin a szervezetben L-argininné alakul, és sok esetben hatékonyabban emeli meg az argininszintet, mint maga az arginin, mert nem bomlik le jelentősen a bélben és a májban. Emiatt megbízhatóbban és tartósabban növeli a vér argininszintjét, ezért gyakran „jobb argininforrásnak” tekintik.A két anyag együtt alkalmazva gyorsabb és hosszabb ideig fennmaradó hatást adhat: az arginin gyorsan rendelkezésre áll, a citrullin pedig hozzájárul ahhoz, hogy az argininszint később se essen vissza gyorsan.

A β-alanin azért fontos, mert a szervezet ebből állítja elő az izmokban található karnozin nevű anyagot. A karnozin lassítja az izmok savasodását, így később jelentkezik az égő érzés és a kifáradás. Hatása nem azonnali, hetek alatt alakul ki, ezért rendszeres szedést igényel. Főleg azoknál az edzéseknél hasznos, ahol nagy az intenzitás és gyorsan alakul ki a fáradtság, például intervall edzésnél, crossfitnél, küzdősportoknál vagy sok ismétléses súlyzós edzésnél.

A BCAA-k (l-leucin, l-izoleucin és l-valin) elágazó láncú, esszenciális aminosavak, amelyeket a szervezet nem tud előállítani, mégis alapvető szerepük van az izomépítésben és a regenerációban. Különösen a leucin fontos, mert „indítókapcsolóként” működik: elindítja az izomfehérje-szintézist edzés után. Emiatt hozzájárulhatnak az edzés okozta izomkárosodás csökkentéséhez, az izomláz enyhítéséhez és a gyorsabb regenerációhoz, valamint az izomtömeg és az erő növeléséhez is. Ugyanakkor a kutatások nem teljesen egységesek: több tanulmány szerint a BCAA-k hatása önmagukban korlátozott, ha nem áll rendelkezésre az összes esszenciális aminosav, vagyis az izomépítéshez nem elég csak „egy kapcsolót felkapcsolni”, az egész rendszernek működnie kell.

A BCAA általában biztonságos, de nagy mennyiségben nem érdemes fogyasztani, mert puffadást, hányingert, hasmenést okozhat, és hosszú távon felboríthatja az aminosavak egyensúlyát is. Összességében tehát a BCAA hasznos lehet az edzések során, de nem feltétlen az izomépítés kulcsa: inkább az edzés alatti izomvédelemhez, a jobb közérzethez és a regenerációhoz járul hozzá, míg az izomtömeg növekedése megfelelő edzés, elegendő energia és teljes értékű fehérjebevitel mellett valósul meg.

A koffein úgy hat a szervezetünkre, hogy elsősorban az agy „fáradtságjelző rendszerét” befolyásolja. A nap folyamán egy adenozin nevű anyag halmozódik fel az agyban, ami az álmosság és fáradtság érzését okozza. A koffein elfoglalja azoknak a helyét, ahová ez az anyag kötődne, így az agy nem kapja meg a „fáradt vagy” jelzést, és éberebbnek, frissebbnek érezzük magunkat. Ennek hatására az idegrendszer aktívabb lesz, több adrenalin szabadul fel, gyorsabb lehet a szívverés, és a szervezet több energiát mozgósít. Ezért érezzük azt, hogy a koffein felpörget és motiváltabbá tesz. A hatása körülbelül fél óra után jelentkezik, és több órán át is tarthat, ezért késő délután vagy este fogyasztva megzavarhatja az alvást. Rendszeres használatnál a szervezet hozzászokik, hirtelen elhagyásakor pedig fejfájás és álmosság jelentkezhet. Egy edzés előtti italporban gyakran kb. 200 mg koffein van, ami nagyjából két erős kávénak felel meg. Ez önmagában még rendben lehet, de ha valaki több adagot iszik, vagy mellette kávét, energiaitalt fogyaszt, könnyen túl sok koffein kerülhet a szervezetébe. Ilyenkor jelentkezhet remegés, szapora szívverés, idegesség, gyomorpanasz vagy alvászavar, súlyosabb esetben rosszullét is. Összességében a koffein nem valódi plusz energiát ad, hanem elnyomja a fáradtságérzetet, ezért éberebbnek és terhelhetőbbnek érezzük magunkat.

A vitaminok elengedhetetlenek a szervezet megfelelő működéséhez, mivel részt vesznek az energiatermelésben, az idegrendszer működésében, az izommunkában és a regenerációban. A niacin (B3-vitamin) egy vízben oldódó vitamin, amelyből a szervezet csak kis mennyiséget tud előállítani, ezért táplálkozással is pótolni kell. Alapvető szerepet játszik a sejtek energiatermelésében, így nélkülözhetetlen a normális anyagcseréhez és az izmok működéséhez. Emellett csökkentheti a vérzsírszintet azáltal, hogy gátolja a zsírok felszabadulását, ami egészségügyi szempontból kedvező lehet, edzés közben azonban hátrányos, mert az izmok kevesebb zsírból tudnak energiát nyerni, így a kifáradás gyorsabb lehet. Ezért a niacin nagy dózisban nem alkalmas a sportteljesítmény fokozására. A piridoxin (B6-vitamin) önmagában nem növeli az erőt vagy az állóképességet jól táplált sportolóknál, ugyanakkor fontos az idegrendszer működésében. Más B-vitaminokkal együtt segítheti a koncentrációt, a mozgások pontosabb irányítását és a mentális egyensúlyt, ami különösen előnyös lehet olyan sportágakban, ahol nagy figyelemre van szükség (pl. lövészet vagy íjászat). Emellett hozzájárulhat a stressz és a szorongás csökkentéséhez is.

Az ásványi anyagok alapvető szerepet játszanak a sportolók szervezetében, mivel hozzájárulnak az energiatermeléshez, az izmok működéséhez, az oxigénszállításhoz, az immunrendszer támogatásához és a regenerációhoz. A magnézium (Mg) szerepet játszik az energiatermelésben, az izmok összehúzódásában és ellazulásában, valamint az idegrendszer működésében. Segít csökkenteni a fáradtságot, támogatja a regenerációt, és hozzájárul az izomgörcsök megelőzéséhez. Hiánya izomgyengeséget, görcsöket, fáradékonyságot és csökkent állóképességet okozhat. A vas (Fe) nélkülözhetetlen a vörösvértestek képződéséhez és az oxigén izmokhoz szállításához. Ha nincs elég vas, az izmok nem jutnak elegendő oxigénhez, ami gyors kifáradáshoz és gyengébb teljesítményhez vezet. Vashiány esetén gyakori a fáradtság, gyengeség és az állóképesség csökkenése. A cink (Zn) fontos az immunrendszer működéséhez, a hormontermeléshez, a sejtek regenerációjához és a sebgyógyuláshoz. Segíthet csökkenteni a gyulladást és támogatja a koncentrációt is. Hiánya lassabb regenerációt, gyakoribb megbetegedést és romló teljesítményt eredményezhet. A króm (Cr) főként az anyagcserében játszik szerepet azáltal, hogy segíti az inzulin működését, így támogatja a vércukorszint szabályozását és az egyenletes energiaellátást. Hiánya rontja a glükóz felhasználását, ami fáradékonysághoz és energiaszint-ingadozáshoz vezethet. Ezek az ásványi anyagok tehát nem teljesítményfokozók, hanem a szervezet normál működéséhez szükséges alapvető tápanyagok. A sportteljesítményt elsősorban akkor befolyásolják, ha hiányállapot alakul ki, mert ilyenkor romlik az energiatermelés, az oxigénellátás, az izomműködés és a regeneráció.

A fumarát és a citrát olyan szerves savak (vagy azok sói), amelyek a szervezet természetes energia-anyagcseréjében is szerepelnek, emiatt ezek az anyagok nem idegenek a szervezet számára, hanem jól felismerhető és biztonságos molekulák. A sportitalokban és étrend-kiegészítőkben nem azért vannak jelen, mert hiányoznának, hanem mert kiváló hordozóformái ásványi anyagoknak, például a vasnak, magnéziumnak vagy cinknek. Ezek a formák jól oldódnak, jól felszívódnak, és kevésbé terhelik a gyomrot, mint sok más ásványi só. A citrát emellett lebomlása során lúgosító hatású anyagokat képez, így segíthet csökkenteni az edzés közbeni savasodást és késleltetni a fáradást. A fumarát inkább anyagcsere-köztesként és stabil hordozóként fontos, pufferhatása nincs.

Az edzés előtti italporok összetétele alapján jól látható, hogy ezek a termékek nem valódi „teljesítményfokozók”, hanem a szervezet normál működését támogató anyagok kombinációi. Nem „új képességeket” adnak, hanem a meglévő rendszerek működését teszik átmenetileg hatékonyabbá. Hatásuk egyénfüggő, és főként hiányállapot esetén lehet látványos. Nem érdemes őket alapvető szükségletként kezelni: a sportteljesítmény alapja továbbra is a megfelelő edzésmunka, a kiegyensúlyozott táplálkozás, a pihenés és a regeneráció, az italporok legfeljebb ezt egészíthetik ki, de nem helyettesíthetik.

Halmai Mónika

Tudományos Nagykövet