"Az antropológia egyik célja – a tudományág kialakulásának kezdete óta – az emberek vallási életének megértése, vagyis azoknak az eszmerendszereknek a vizsgálata, amelyek számos kultúrában meghatározzák a társadalmi élet és a gondolkodás szerveződését, de a nyugati értelemben vett természeti törvényekkel nem magyarázhatók. A kutatók a legtöbb Európán kívüli nép hitrendszerét a nyugati gondolkodással szembeállítva olyan fogalmakat dolgoztak ki, mint a mágia, fétis, tabu, sámán stb. Ezek a kifejezések az „egzotikus” társadalmak vallási fogalmainak „fordításaként” születtek, és a mai napig használatosak. Az elmúlt évtizedekben azonban alkalmazásuk jelentősen finomodott: hosszú terepmunkák révén sikerült közelebb kerülni ahhoz, amit a használó közösségek számára jelentenek ezek a fogalmak. Hol tart ma a vallásantropológia? Hogyan értelmezik manapság a kutatók a mágiát a sámánizmust vagy varázslást? Miként járulnak hozzá az egykor egzotizált népek a mai tudományos gondolkodáshoz? "