A címben szereplő szöveget sokszor hallottuk a nagyszülőktől és a rokonságtól, akik így próbáltak minket nevelni az élelmiszerpazarlás ellen. Ez sok esetben sikerült is, hiszen ma Magyarországon valamivel kevesebbet pazarolunk, mint 30 évvel ezelőtt, ám még így sem lehetünk maradéktalanul elégedettek. Ha rágódunk ezen és előrelátóbban tervezzük étkezéseinket, megfontoltabban vásárolunk, a helyi alapanyagokat részesítjük előnyben és kerüljük a felesleges csomagolóanyag-használatot, mindannyian hozzájárulhatunk az élelmiszerpazarlás mérsékléséhez, a hulladék csökkentéséhez és egy fenntarthatóbb jövő megteremtéséhez. Az élelmezési világnap kapcsán Boncsarovszki Balázs, a Magyar Tudomány Éve tudományos nagykövete összegyűjtötte, mit tehetünk az élemiszerpazarlás ellen.
A háztartásokban évente közel 570 millió kilogramm élelmiszerhulladék keletkezik, amelynek majdnem a fele egy kis odafigyeléssel megelőzhető lenne. Az egy főre átlagosan jutó éves élelmiszerhulladék 60 kilogramm, amely 380 ezer ember egy éves ellátására lenne elegendő. A „kukaetetést” (amelynek költsége fejenként 40.000 forint) legtöbbször az okozza, hogy elfelejtjük az adott élelmiszert vagy annak fogyaszthatósági idejét, máskor nincs kedvünk ahhoz, amit megfőztünk, vagy egyszerűen túl sokat vásároltunk, főztünk és a maradék megromlott. Hozzájárul a pazarláshoz az is, ha egy kis szépséghiba – például ráncos héj vagy fakó szín – miatt elfordulunk egy gyümölcstől vagy zöldségtől, így az esélyt sem kapja meg, hogy betöltse tápláló szerepét. Mindez súlyos veszteség, hiszen a kidobott élelmiszer nemhogy nem táplál, hanem komoly költségeket is gerjeszt a háztartás számára, ráadásul a környezetet és a mindennapokat is terheli.
Kép forrás: Háztartási élelmiszerhulladék-felmérés 2024 - Kutatási összefoglaló - Nébih - Maradék Nélkül program
A helyzet javulásért kiállt és bizony sokat tehetünk a javulásért, ehhez a kulcsszavak: elkötelezettség és tervezés. Érdemes előre az érintetti körrel (család, barátok és ismerősök) megtervezni az étkezéseinket és a bevásárlásainkat, valamint listát készíteni arról, hogy mihez ragaszkodunk. Hasznos szokás a hűtő és a kamra rendszeres átnézése, a közeli lejáratú termékeket pedig célszerű előre helyezni, hogy biztosan felhasználjuk őket. Fontos az is, hogy ne induljunk éhesen vásárolni, mert ilyenkor hajlamosabbak vagyunk az impulzusvásárlásra, és az is sokat segít, ha nem halmozunk fel túl nagy készleteket, hiszen a nagy kiszerelés sem lesz spórolás, ha a végén kidobjuk. A vásárlás során adjunk esélyt a szépséghibás termékeknek is, hiszen beltartalmi értékük sokszor megegyezik a tökéletes külsejű társaikéval és sok esetben ezt a választást a pénztárcánk is megköszöni. A megvásárolt élelmiszereket tároljuk rendeltetés szerűen: hűtsük, fagyasszuk és címkézzük, a maradékokat pedig ne hagyjuk veszni, hanem hasznosítsuk új fogások készítésére vagy, ha van lehetőség, komposztáljuk. Közvetlenül az étkezőasztal mellett is tehetünk már az élelmiszerhulladék csökkentéséért: próbáljunk kisebb adagokat szedni a tányérra és inkább szedjünk kétszer, mint hogy a maradék a szemetesben landoljon. Nem utolsó sorban pedig a gyerekeket is érdemes játékosan megtanítani arra, hogy minden falat érték, akár bevonva őket az ételkészítés folyamataiba.
Kép forrás: Tudatos Vásárlók (2021)
A mindennapi odafigyelés mellett számos kezdeményezés is segíti a pazarlás mérséklését. A NÉBIH „Maradék Nélkül” programja szemléletformáló anyagokkal és edukációs tartalmakkal hívja fel a figyelmet a tudatos élelmiszer-használatra. A Munch alkalmazás lehetőséget biztosít arra, hogy kedvezményesen jussunk hozzá olyan ételekhez, amelyeket máskülönben kidobnának éttermekből vagy boltokból. A Magyar Élelmiszerbank Egyesület a közeli lejáratú termékek összegyűjtésével és rászorulókhoz juttatásával segít, így az élelmiszer nem hulladékká, hanem támogatássá válik. Fontos szerepet játszik a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége is, amely szakmai útmutatást ad a lakosság számára az egészségesebb és fenntarthatóbb táplálkozási szokások kialakításában a közösségi médiában elérhető felületeken keresztül. A Tudományos Nagykövetek program képviselői pedig közérthető formában mutatják be, hogyan tudunk a tudomány erejével az élelmiszeripar, a táplálkozástudomány és az egészségügy segítségével hozzájárulni a pazarlás csökkentéséhez. Összességében elmondható, hogy az élelmiszerhulladék komoly társadalmi, gazdasági és környezeti probléma, de rengeteget tehetünk ellene. Ha hiszünk a változás erejében, tudatosan tervezünk, okosan vásárolunk, odafigyelünk a maradékokra és követjük a jó példákat, elérhetjük, hogy ne a kukát etessük, hanem önmagunkat, közösségünket és környezetünket segítsük.
